Jedlik Ányos-díjasok

A Jedlik Ányos-díj a Szímői Jedlik Ányos Társaság 2000 márciusában alapított díja, a társadalom- és a természettudományok területén tevékenykedő szlovákiai magyar tudósok kiemelkedő munkásságának elismerése. A díj odaítélésének elbírálását öttagú kuratórium végzi el. A kuratórium tagjainak kijelölését az alábbi szervezetek biztosítják:

  • Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság
  • Professzorok Klubja
  • Mercurius Társaság
  • Fórum Intézet
  • Szímői Önkormányzat



2000

Agócs Zolán (Fülek, 1938- Szenc, 2018) – építőmérnök, egyetemi tanár

Építőmérnöki tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán 1962- ben fejezte be, ettől kezdve az egyetem oktatója (1982: egyetemi docens, 1991: egyetemi tanár és dékán-helyettes, 1994-2000: tanszékvezető professzor). Kutatási területe az acélszerkezetek építészeti alkalmazása. Nevéhez fűződik a pozsonyi Apolló-híd acélszerkezetének megtervezése. Egyik kezdeményezője volt a Mária-Valéria híd újjáépítésének.

Vadkerty Katalin (Érsekújvár,1928)- történész

A Pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett történészi oklevelet (1955). 1963-ban lett a történelemtudomány kandidátusa. Kutatási területe a 19. századi és az 1867-es kiegyezést követő korszak Magyarországának gazdaság-története, valamint a szlovákiai magyarság 1945-1948 közötti jogfosztottságának a története. Vadkerty Katalin munkái, alapművek: A reszlovakizáció (1993), A deportálások (1996), A belső telepítések és a lakosságcsere (1999).



2001


Bauer Ferenc (Magyarbél 1950)- Gyermekgyógyász, korházi főorvos, egyetemi tanár.

A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet 1975-ben. 1979-től az érsekújvári kórház újszülött-osztályának orvosa (1982-től főorvosa). 2007-től 3 egyetem professzora (Szlovák Egészségügyi Egyetem, Szent Erzsébet Főiskola, Nagyszombati Egyetem). Kutatási területe a születés előtti (prenatális) kor és a koraszülött csecsemők problémája. Közel 60 tudományos közleménye jelent meg. A Szlovákiai Újszülöttgyógyászok Társaságának több alkalommal újraválasztott elnöke.


Koncsol László (Beregnyő, 1936)


író, költő, műfordító, kritikus, a szlovákiai magyarok utolsó polihisztora, irodalomtörténész, esszéíró és helytörténész. Ismertebb művei: ívek és pályák (tanulmány, 1981), Nemzedékem útjain (esszék, tanulmányok, Duba Gyulával, 1988), Patonyföld 1.
A hűbériség történelmi forrásaiból (1996), Kemény a föld a patonyi határba. Dióspatony népzenei hagyománya (Ág Tiborral és Barsi Ernővel, 1997), Csontok (versek, 2000), A Csallóköz városai és falvai 1-3. (2001-től 2003-ig), Csirbik (2001), Vallató (interjúk, cikkek, 1968-2001, 2002), Tegnap a holnap után (2007).


2002


Hulkó Gábor (Ógyalla, 1947) – kibernetikus, egyetemi tanár.


Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán végezte (1970). Szakterülete a rendszer és irányításelmélet (kibernetika). A pozsonyi Szlovák Technikai Egyetem professzora, a Gépipari Kar Automatizációs Intézetének igazgatója. Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjának alelnöke valamit a Selye János Kollégium kuratóriumának elnöke. Eddig több mint 300 tudományos közleménye jelent meg.

Liszka József (köbölkút, 1956) – etnológus, egyetemi oktató

A budapesti ELTE-n néprajz-régészet szakot végzett (1980), majd ugyanott 1987-ben bölcsészdoktori címet. Néprajzkutatással és tudományszervezéssel foglalkozik. 1997-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának igazgatója. A Szlovákiai Néprajzi Társaság egyik alapítója és elnöke. Ismertebb művei: Ágas-bogas fa, Néprajzi ismeretek alapfokon (1986), Őrei a múltnak, Vidéki múzeumok, tájházak, néprajzi gyűjtemények Dél-szlovákiában. A szlovákiai magyarok néprajza (2002). 2006-tól a komáromi Selye János Egyetem oktatója.

2004


Szőcs Ferenc (Ebed, 1935)- fizikus, tudományos kutató.


A pozsonyi Coménius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet (1958). Pályája elején nagyfrekvenciás elektromosságtannal és vákuumfizikával foglalkozott, később spektroszkópiai anyagszerkezet-vizsgálat és a polimerekben keletkező szabadgyökök megfigyelése lett a fő kutatási területe. Közel 100 önálló publikációt adott ki, ebből 80-at külföldön. Irak fővárosában, Bagdadban tanított egyetemen a 70-es évek végén, később pedig kutatóintézetben munkálkodott.

Vég László (Sárosfa, 1949)- Szociológus, könyvtárszervező, politológus

1967-ben szociológiát és politológiát tanult. Kultúrafelmérő kutatása a magyar nemzetiség körében máig egyedüli egzakt felmérés, amely a szlovákai magyar kultúra egyes elemeit tárta fel. 1995-től a Fórum Institut munkatársaként a Bibliotheca Hungarica és a Szlovákiai Magyar Levéltár igazgatója. A társadalomtudományok terén kifejtett munkája megbecsüléseként, sok éves könyvtárépítő és szlovákiai magyar írásbeliség bibliográfiai feldolgozása terén végzett munkásságáért kapta a rangos kitüntetést.

 
2006


Kiss László (Ipolyság, 1950)- orvos, orvostörténész


Csilizradványon élő körzeti orvos, kiváló orvos-történész. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). Kiss László a legrészletesebben térképezte fel a Felvidék orvostörténeti emlékeit, orvosok munkásságát. Ennek jegyében született meg legújabb kötete melynek címe: Az orvostudomány felvidéki történetéből. Ismertebb művei: Kínok tövisében- Nagy emberek, hétköznapi kórok (2001), Orvostörténeti helynevek a felvidéken (kislexikon).

Gyurgyík László (Ipolyság, 1954)- szociológus


A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarának, szociológia szakán végzett 1985-ben. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és tanítással foglalkozik. Szakterülete a demográfia, a szlovákiai társaság társadalmi és népességmozgalmi tagolódásának problematikája. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és titkára. Ismertebb művei: Magyar mérleg (1993), Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság tükrében (2004). 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója.

2008

Frankovics Boldizsár (Jászó, 1927- Pozsony 2008)- kibernetikus


A pozsonyi Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet (1952). Munkásságát a kassai elektronikai üzemben kezdte 1953-1954 között és 1959-ig a Kassai Technikai Főiskolának volt tudományos munkatársa. 1959-óta, kisebb megszakításokkal a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) professzora. 2000-2002 között a SAV a Technikai Intézet Kibernetikai Karának igazgatója. Kutatási területe a számítógépes folyamat-irányítás, modellezés és robottechnika. Élete során született tudományos munkái 6 monográfiában és közel 240 tudományos cikkben olvashatóak.

Bándy György (Rimaszombat, 1950)- evangélikus lelkipásztor, teológus

Tanulmányait Pozsonyban és Lipcsében végezte. A teológiai tanulmányait követően Pukánc községben volt káplán, később Gúta, majd 1977-2005 között Somorja lelkésze volt. A Pozsonyi Comenius Egyetem Evangélikus Hittudományi Karának volt a dékánja. Egyetemi tanár, a Biblia-kutatásaiért, az ökunemikus Bibliaszövetség megalkotásáért és tudományos kutatásaiért részesült 2008-ban a Jedlik-díjban. Számos egyetemi tankönyv és monográfia megalkotója.

2010

Kádasi Lajos (Ipolyvisk, 1952)- humángenetikus, tudományos kutató


A pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán biológiát tanult, szakterülete a humángenetika, kutatásai elsősorban az emberi genom örökletes betegségekkel kapcsolatos molekuláris genetikai változásainak feltárására és elemzésére irányulnak. 1975-ben megszerezte a természettudomány doktora címet, 1994-ben a biológiai tudomány doktora. Eddig közel 80 tudományos közleménye jelent meg, több mint 150 előadást tartott hazai és külföldi tudományos konferenciákon.

Mészáros András (Bélvata, 1949) – filozófus, filozófiatörténész


A pozsonyi Comenius Egyetemen filozófia-magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1973). 1993-tól a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékének adjunktusa, docense, majd professzora. Kutatási területe a magyar filozófia története, a filozófia és irodalom határterületei. Ismertebb művei: Arisztotelész esete Phyllisszel (1993), Idő által homályosan (1999), A filozófia története  Magyarországon a kezdetektől a 19.sz. végéig (2000).

2012


Lacza Tihamér (Bátorkeszi, 1948)- vegyész, tudomány- és művelődéstörténész


A prágai Károly Egyetemen tudományos kémiából szerzett oklevelet (1972). Számos tudománytörténeti és tudományos ismeretterjesztő kiadvány szerzője. Publicisztikai tevékenysége elsősorban az irodalommal, a sajtótörténettel, a művelődés- és tudománytörténettel kapcsolatos. A Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság alapítója és elnöke. Eddig több mint 2000 cikke, tanulmánya, esszéje, interjúja jelent meg. Mintegy 40 tankönyv és több szakkönyv fordítója.

Litomericzky Nándor (Komárom, 1965)- építészmérnök

 
A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen szerzett oklevelet (1991). 1993-ban a ProForm Ateliér, 1997-ben az Európa Ateliér tervezőiroda egyik alapítója és társtulajdonosa. A felvidéki magyar élő építészet egyik legjelentősebb alakja. Ismertebb munkái: A komáromi Európa-udvar koncepciója, egyes épületei, A felkelő nap háza (Érsekújvár), Symbiosis (Dunaszerdahely), A Napfivér és Holdnővér háza (Ekeli rétek), Községi terek kialakítása: Bulcsú vezér tere (Búcs), Szent István tér (Csicsó), Szent Márton tér (Szímő), Jedlik-hát (Szímő).

Élesztős Pál (Kolozsnéma, 1948)

A pozsonyi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet 1972-ben. Tanulmányai befejeztével az egyetem Kémiai Gépek és Berendezések Tanszékén lett tanársegéd és aspiráns. Kandidátusi disszertációja megvédése után (1977), az egyetem Rugalmasságtani és Szilárdságtani Tanszékének docense (1988) lett. Szakterülete, a szilárd és az alakítható testekben és közegekben hő hatására lejátszódó folyamatok, részfolyamatok, ill. feszültségnövekedés vizsgálata. Az MTA köztestületi tagja.

Szanyi Mária (Jánok, 1945)

Néprajzkutató, pedagógus. A nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika–fizika szakán végzett (1965). Nagytárkányban tanított, majd elvégezte a budapesti ELTE néprajz szakát (1973). Éveken át a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Pedagógiai Munkacsoportját vezette. A rozsnyói Bánászati Múzeum majd a galántai Honismereti Múzeum néprajzosaként is tevékenykedett. A rengeteg kiállítás megszervezéséért 1985-ben elnyerte a Szlovák Néprajzi Társaság díját. A Kincskeresők mozgalom elindítója és főszervezője.

2016

L. Juhász Ilona (Rozsnyó, 1960)

Pozsonyban népművelésből szakérettségizett (1981). A Debreceni Egyetemen néprajzból szerzett oklevelet, majd ugyanott doktorált (2006). Dolgozott az érsekújvári és a komáromi múzeumokban is. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának dokumentátora és bibliográfusa, majd etnológusa. Tudományos érdeklődése elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok, emlékjelek, a szokásváltozások és az interetnikus kapcsolatok problémaköreire összpontosul.

Dusza János (Sajógömör, 1952)

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK fizika szakán szerzett oklevelet (1976). A Szlovák Tudományos Akadémia anyagszerkezeti kutatóintézetének munkatársa. A kassai Műszaki Egyetem docense, majd 2004-től professzora. MTA külső tagja. Kutatási területe a szilícium-nitrid alapú kerámiák törésvizsgálata. Külföldi egyetemek vendégtanára, hazai és nemzetközi szakmai társaságok tagja, nemzetközi tanácskozások előadója (Mindentudás Egyeteme sorozatnak előadója volt). A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke (2013-)

2018

Simon Attila (Rimaszombat, 1966)

A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet (1989). A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet történeti szakosztályának igazgatója. A Selye János Egyetem Tanárképző Kara Történelem Tanszékének a tanszékvezetője. 2011-ben a Pécsi Tudományegyetemen habilitált.

Alapító elnöke a Történelemtanárok Társulásának, tagja az MTA Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanácsának. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották (2019).

Bánki Gyula (Nagymácséd, 1945)

Alapiskoláit szülőfalujában és a közeli Diószegen végezte, a galántai magyar gimnáziumban érettségizett 1963-ban. A matematika és fizika szeretete vezette a Pozsonyi Műegyetem villamosmérnöki karára, majd a Budapesti Műszaki Egyetemre. Kutatási területe az atomok közötti erőhatások meghatározása. Egyetemi tanár, tankönyvek, jegyzetek szerzője, külön segíti az egyetemre kerülő magyar fiatalokat, közreműködik a “Tudok” verseny szervezésében, zsűrizésében. Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.



A Magyar Villamos Művek egykori Jedlik-díja
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Jedlik-díja
A Jedlik Ányos Társaság Jedlik-díja
“Jedlik aranygyűrűs kitüntetettje” díj – Győr