Jedlik-szülőfaluja

Szímő község (é. sz. 47° 59′ 01″, k. h. 17° 59′ 45″) Csallóköz keleti peremén terül el, 10 km-re a Vág és a Kis-Duna találkozási pontjától. Érsekújvártól 13 km-re nyugatra, Gútától 12 km-re északra a Vág bal partján fekszik. Közigazgatási területe 26,3 km². Teljes népessége 2281 fő (a 2011-es népszámlálás alapján). A község kialakulása is már regénybe illő kalandokon át vezetett mai formájához. Az eredetileg a mai Gúg területén levő település első írásos említése 1113-ból származik. Gúgpusztát 1217-ben önálló faluként, 1245-ben pusztaként említik, valószínűleg a tatárjárás során elpusztult. Szímőt 1291-ben még Nyitra vármegye részeként említik. 1312-ben Csák Máté hadai pusztították el. Lakosai a törökök pusztítása elől a 16. században települtek át a Vág partjára, ekkor már Komárom vármegyéhez tartozott. A török időkben általában nem volt hódoltsági terület, de sokat szenvedett a portyázásoktól. A középkori Szentgyörgy falu szintén Szímő határában feküdt. 1693-ban az esztergomi érseket említik földesuraként, ekkor Széchenyi György érsek Gúg pusztát a szímőieknek adományozta. 1704-ben Heinter osztrák generális a többi Érsekújvár-környéki faluval együtt felgyújtotta és kifosztotta Szímőt is. Az életben maradt lakosság Győrbe menekült. 1728-ban újra felépítették a lerombolt templomot, 1780-ban pedig felépült az első iskola is. A 18. század végén a falut az Udvardi járástól a Csallóközihez csatolták. A 19. században a Vág szabályozásával (a töltés 1891-ben épült meg) a mezőgazdaság gyors fejlődésnek indult, jelentősen megnőtt a megművelhető földterület, csökkent az árvízveszély. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Szímő híres volt dinnyetermesztéséről, korábban vízimalmok (a leghíresebb és az egész Vágon az utolsó   működő vízimalom a „Kostyán-malma“volt, amely egészen a 60-as évekig őrölte a gabonát) és egy gőzmalom is működött itt. A századfordulón állandó komp üzemelt a Vágon, amely folyó Szímő  község életének ma is szerves része, mivel alkalmas csónakázásra, fürdésre, horgászásra és pihenésre is. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. A 2. világháború után újra Csehszlovákia településévé vált. 1960-ban kezdték meg az új iskola építését. Az igazak örökké élnek Szímő legféltettebb öröksége Jedlik Ányos hagyatéka.